HTML

infrapont

a szerzők

A blogot az Infrapont piacszabályozási kérdésekkel foglalkozó közgazdászai és az általuk meghívott szakértők írják.

A bejegyzések a szerzők saját véleményeit tükrözik, amelyek nem feltétlenül azonosak az Infrapont álláspontjával.

feedek

portfolio.hu

2013.07.31. 08:30 nagypéter

Vezetékes internet árak – az OECD élmezőnyében

Címkék: portfolioblogger árak összehasonlítása vezetékes internet árak nemzetközi ár-összehasonlítás

Az OECD legújabb kiadványa szerint a magyar vezetékes internet árak a legalacsonyabbak közé tartoznak a tagországok körében. A bejegyzésben bemutatjuk az összehasonlítás magyar vonatkozású eredményeit és néhány gondolat erejéig foglalkozunk az eredmények mögött rejlő okokkal.

Élmezőnyben

Végre valami, amiben Magyarország az európai és az OECD országok körében az élmezőnybe tartozik. Na, nem az internet elterjedtségéről, a használat mértékéről, azaz a penetrációról van szó, amely tekintetében az OECD 34 országa közül a hetedik legalacsonyabb értékkel a sereghajtók közt szerénykedünk. Valljuk meg, amikor becslések szerint a lakosság közel 40%-a a létminimum alatt él, az is szép eredménynek számít, hogy a 100 lakosra jutó magyar szélessávú internet előfizetések száma (21,2) nem marad el sokkal az OECD átlagtól (25,9). Az OECD legújabb kiadványából úgy tűnik, hogy a szélessávú internet penetrációban jelentkező lemaradásunk miatt a magyar szolgáltatók magas árazása nem hibáztatható, sőt…

Az OECD által készített legújabb ár-összehasonlítás (OECD Communications Outlook 2013) egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar vezetékes internet az egyik legolcsóbb az OECD országok közt. És ez nem csak az árak nominális árfolyamon történő összehasonlítására igaz, hanem a vásárlóerő paritáson történő összevetésére is. Utóbbi eredmény azt jelenti, hogy az átlagos magyar fogyasztó számára olcsóbb az internet, mint a legtöbb OECD ország fogyasztójának, még akkor is, ha figyelembe vesszük az országok közti általános ár- és bérszínvonalbeli különbségeket. Természetesen ez nem vigasztalja a létminimum alatt élő honfitársainkat, akiknek sok más termékhez és szolgáltatáshoz hasonlóan az internet is drága.  

Az OECD által vizsgált tíz fogyasztói kosár többségében Magyarország az árak nominális árfolyamon történő összehasonlítása esetén a legolcsóbb három, vásárlóerő-paritáson a legolcsóbb öt ország közé tartozik.

vezint_arak_abra0.png

Magyar vezetékes internet tarifák pozíciója az OECD országok rangsorában, (1=legolcsóbb)

 

Fogyasztói kosár

Kosár összetétele

Magyar ár a 34 OECD tagország rangsorában

nominál USD

Magyar ár a 34 OECD tagország rangsorában

PPP USD

sávszélesség Mbit/s

havi adatkorlát GB

1. kosár alacsony adatkorlát

0,25

2

1

1

1. kosár magas adatkorlát

0,25

6

4

6

2. kosár alacsony adatkorlát

2,5

6

3

5

2. kosár magas adatkorlát

2,5

18

3

5

3 kosár alacsony adatkorlát

15

11

3

4

3. kosár magas adatkorlát

15

33

3

4

4. kosár alacsony adatkorlát

30

14

4

5

4. kosár magas adatkorlát

30

42

4

5

5. kosár alacsony adatkorlát

45

18

2

3

5. kosár magas adatkorlát

45

54

2

3

Forrás: OECD, Communications Outlook 2013 alapján 

Az internetpiac fejleményeit nyomon követők számára ismert, hogy a magyar árak már évek óta viszonylag alacsonynak tekinthetők nemzetközi összehasonlításban. Ez már az OECD korábbi kiadványából is kiderült, ha akkor még nem is rajzolódott ki ennyire kedvező kép a magyar árak szempontjából. Egy korábbi írásunkban be is mutattuk a 2010-es árakat vizsgáló elemzés eredményeit, melyből kiderült, hogy a nominál árfolyamon történő összehasonlításban alacsonynak számító magyar árak vásárlóerő-paritáson többnyire a középmezőnyben helyezkedtek el. A korábbiakhoz képest jelentős eltérés, hogy a jelenlegi eredmények szerint a 2012-es magyar árak már annyira alacsonynak számítanak, hogy még a vásárlóerő-paritáson történő összehasonlításban is igen jelentősen az OECD árak átlaga alatt vannak. Az árfolyamon számított 2012-es magyar árak az OECD átlag kevesebb, mint felét, esetenként harmadát teszik csak ki, de a vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítás is 30%-40%-kos magyar árelőnyt mutat az átlaghoz képest.

3. kosár magas adatkorlát, (legalább 15 Mbit/s sávszélesség és havi 33 GB) árak, 2012. szeptember, nominál USD árfolyamon (USD)  

vezint_arak_abra2.png

Forrás: OECD, Communications Outlook 2013 alapján 

A másik különbség a két évvel korábbi felméréshez képest, hogy a 2012-es magyar árak már a legnagyobb sávszélességű ajánlatok összevetésében is alacsonynak számítanak. Sőt – eltekintve a szélessávnak ma már aligha nevezhető 0,25 Mbit/s sávszélességű havi 2GB adatkorláttal rendelkező kosártól - a magyar eredmények a legnagyobb sávszélességű kosarak esetén a legjobbak.     

5. kosár magas adatkorlát (legalább 45 Mbit/s sávszélesség és havi 55 GB) árak, 2012. szeptember, nominál USD árfolyamon (USD)  

 vezint_arak_abra3.png

Forrás: OECD, Communications Outlook 2013 alapján 

Bár több alkalommal is óvtunk attól, hogy az efféle ár-összehasonlításokból valaki messzemenő következtetéseket vonjon le, jelen esetben az eredmények annyira egyértelműek, hogy megkockáztathatjuk azt a megállapítást, hogy az alacsony magyar árak az erős versenynek köszönhetők.

Miért erősebb a verseny a magyar piacon? 

Az európai és a más fejlett országok vezetékes internet piacainak mindegyikén több szolgáltató van jelen, melyek versenyeznek egymással. Lényeges különbséget jelent azonban, hogy ez a verseny milyen infrastruktúrán alapul. Az országok egy kevésbé szerencsés részében (pl. Spanyolország, Olaszország, Görögország) csak egyetlen meghatározó infrastruktúra van jelen: a vezetékes inkumbens telekom szolgáltató hálózata, amelyen DSL alapú internet szolgáltatást nyújtanak.  Itt is vannak alternatív szolgáltatók, ők azonban nem rendelkeznek teljesen független infrastruktúrával, részben az inkumbens hálózatát kénytelenek használni. A verseny ez esetben csak szabályozói segítséggel működhet. Az ilyen alternatív szolgáltatók árképzése valamilyen mértékben mindig függ attól, hogy mennyit kell fizetniük az inkumbens hálózatának használatáért.  Párhuzamos DSL hálózat kiépítése semmiképpen sem gazdaságos, de az alternatívok kiépíthetnek független optikai hálózatot, ami azonban meglehetősen idő- és költségigényes, és valójában csak a sűrűn lakott településrészeken gazdaságos így komoly versenyt csak hosszabb távon és csak bizonyos területeken képes generálni.

A szerencsésebb országokban az inkumbens telekom hálózata mellett, más párhuzamos hálózat is létezik, amelyen szélessávú internet szolgáltatás nyújtható, ez pedig nem más, mint a kábeltévé hálózat. A magyar piac ebből a szempontból jó adottságokkal rendelkezik, hiszen a kábeltévé hálózatok a háztartások közel kétharmadát lefedik. A kábeltévé-szolgáltatók meg is ragadták a lehetőséget, amelynek következtében a kábeles szélessávú internet előfizetések aránya a magyar piacon az egyik legmagasabb Európában, illetve az OECD-ben.

A magyar piacon tehát az ún. infrastruktúra-alapú verseny a domináns, szemben az előző esetre jellemző szolgáltatás-alapú versennyel. A magyar telekom és a kábeltévé szolgáltatók versenye független infrastruktúrán alapul és a szabályozás beavatkozása nélkül is működőképes, sőt jobb eredményeket produkál, mint bármilyen szabályozás.

A magyar piacnak van még egy sajátos jellemzője, ami a verseny további erősödéséhez vezetett: a piacot alacsony árakkal agresszíven támadó új szereplő piacra lépése. A Digiről van szó, amely ráadásul szintén a szabályozás segítsége nélkül, saját, független infrastruktúrájára építi a szolgáltatásait, kisebb részben kábeltévé hálózatra, nagyobb részben új kiépítésű optikai + LAN hálózatokra. A Digi megjelenésének köszönhetően a magyar piac egyes területein olyan, más országokban szinte elképzelhetetlennek tűnő helyzet állt elő, hogy egy fogyasztó akár három különböző független infrastruktúrán, különböző technológiával nyújtott (DSL, kábel, optika) szélessávú ajánlat közül választhat.   Az internetpiacon a Digi 2006-os megjelenése minden bizonnyal jelentősen hozzájárult a szélessávú internetajánlatok ár-érték arányának egészen elképesztő javulásához, még akkor is, ha el kell ismerni, hogy a technológiai fejlődés, ha nem is ilyen mértékben, de más telekom piacokon is jelentős javulást hozott e tekintetben.     

Egy magyar DSL és kábeles internetcsomag árának és sávszélességének az alakulása

 vezint_arak_abra4.png

Forrás: OECD, Communications Outlook 2013 alapján 

Az OECD kiadványban szereplő adatok szerint 2005-ben a Magyar Telekom egy 2 Mbit/s sávszélességű internet hozzáférést 22 ezer forintért, a UPC egy 5 Mbit/s-osat 30 ezer forintért kínált. Az OECD évről-évre követte e csomagok árának és sávszélességének az alakulását.  2012-ben ugyanez a csomag a Telekomnál már csak kevesebb mint 5 ezer forintba került, miközben 15 Mbit/s sávszélességet nyújtott.  A UPC-nél a változás még jelentősebb: az ár 4 ezer forint alá csökkent, a sávszélesség 25 Mbit/s-ra történő növekedésével párhuzamosan. Mindez azt jelenti, hogy az internet hozzáférés fajlagos ára, azaz 1 Mbit/s sávszélességre vetített ár a 2005-ös 6-11 ezer forint körüli értékekről 2012-re a korábbi fajlagos ár 2-3%-ára, pár száz forintos értékre csökkent. 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://infrapont.blog.hu/api/trackback/id/tr755433934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.