HTML

infrapont

a szerzők

A blogot az Infrapont piacszabályozási kérdésekkel foglalkozó közgazdászai és az általuk meghívott szakértők írják.

A bejegyzések a szerzők saját véleményeit tükrözik, amelyek nem feltétlenül azonosak az Infrapont álláspontjával.

feedek

portfolio.hu

2011.12.19. 08:31 nagypéter

Magyar mobil árak – legdrágábbak közt az OECD-ben?

Címkék: portfolioblogger mobil árak nemzetközi mobil összehasonlítás mobil tarifacsomagok mobil havi előfizetési díj mobil forgalmi díj

Az OECD legutóbbi elemzése szerint a magyar mobilszolgáltatások árai a legmagasabbak a 34 vizsgált tagállam közül, pedig a kétévente megjelenő kiadvány korábbi számában a magyar árak még a középmezőnyben húzódtak meg. Írásunkban e meglepő eredményt vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről és arra a következtetésre jutunk, hogy a helyzet nem ennyire rossz, de az SMS tényleg drága. 

A mobil szolgáltatások árainak nemzetközi összehasonlítása nem olyan egyszerű, mint homogén termékek és szolgáltatások – mondjuk az áram, a gáz, vagy a benzin – esetében. A mobil szolgáltatásokhoz a tarifacsomagok rendkívüli változatossága kapcsolódik, ami miatt még a hazai szolgáltatók árait sem könnyű összevetni.

Az összehasonlítás nehézségét az okozza, hogy a mobil szolgáltatás több szolgáltatáselemet tartalmaz, melyek árai eltérőek a különböző csomagokban: eltérőek lehetnek az SMS küldés és a hívások díjai a különböző hívásirányokban és a különböző időszakokban. A szolgáltatók ráadásul különböző tarifakonstrukciókat alkalmaznak, a prepaid csomagokban forgalomfüggő díjak vannak, a postpaid csomagokban szolgáltató havi és forgalmi díjakat is számláz, és akkor még nem beszéltünk a különböző kedvezményekről: a lebeszélhető havidíjról, az egyes hívásirányokban ingyenes telefonálást lehetővé tevő tarifakonstrukciókról.

Az ilyen esetekben az árak összehasonlításának a megfelelő módszere az, ha fogyasztói kosarakat határozunk meg. Veszünk egy feltételezett fogyasztót előre rögzített hívásszerkezettel, azaz előre rögzítjük, hogy feltételezett fogyasztónk havonta hány percet beszél a különböző hívásirányokban és időszakokban valamint hány SMS-t küld. Ezután, a különböző tarifacsomagok esetében megvizsgáljuk, hogy adott hívásszerkezettel rendelkező fogyasztónknak mennyi lenne a havi kiadása.

Az OECD a nemrég megjelent Communications Outlook 2011 című kiadványában hat különböző összetételű fogyasztói kosár esetében hasonlítja össze 34 ország mobil szolgáltatóinak az árait. Az eredmények magyar szempontból igen meglepőek: két kosár esetében mi vagyunk a legdrágábbak, de a többi négy esetben is a hat legdrágább közé kerültünk (egy 2., 3., 5. és 6. helyezéssel). A helyezési számok átlagát tekintve pedig „összetettben” is egyértelműen az élen állunk, kerek 3-as értékkel, megelőzve a valamivel 5 fölötti értéket elérő Izraelt és Csehországot.

A kisfogyasztói kosár esetében az OECD-átlag közel dupláját teszi ki a vásárlóerőparitáson számított magyar ár. Nem segít sokat, ha a magyar eredményeket jobb színben feltüntető nominális árfolyamon történő összehasonlítást nézzük (a két módszer eltéréseiről korábban itt írtunk), a magyar ár még így is 50%-kal magasabb az OECD-átlagnál.

 

OECD kisfogyasztói kosár (30 hívás, 100 SMS), havi kiadás ÁFA-val, 2010. augusztus, vásárlóerőparitáson

 

 

Forrás: OECD, Communications Outlook 2011, http://dx.doi.org/10.1787/888932395991 

 

Az eredmények megdöbbentőek, ha a korábbi, két evvel ezelőtt megjelent kiadvány rangsoraihoz viszonyítjuk, ahol a magyar árak inkább a középmezőnyben helyezkedtek el. Mi történt két év alatt, mindenhol gyorsabban csökkentek az árak, mint nálunk, vagy valami más magyarázat is van?

Az árak fogyasztói kosáron keresztül történő összehasonlításának kritikus eleme nyilvánvalóan a kosár tartalmának az összeállítása. Ha egy tarifacsomagnak az egyik eleme drágább, mint ugyanennek az elemnek az ára a többi tarifacsomagban, akkor ennek az elemnek megfelelően nagy súlyt adva, összeállítható olyan fogyasztói kosár, amely ezt a tarifacsomagot fogja a legdrágábbnak mutatni. Természetesen ezzel az OECD-tanulmány készítői is tisztában vannak, és éppen ezért bővítették a korábbi elemzéshez képest háromról hatra a kosarak számát, hogy az egyes kosarakban lévő jelentősen eltérő hívásmennyiségek révén (a legkisebb kosár havi 30, a legnagyobb havi 900 hívást tartalmaz) lefedjék a keveset és a sokat beszélő fogyasztókat egyaránt. Az OECD-elemzés azonban nem foglalkozik az SMS-forgalom országok közti eltéréseivel, holott az jóval nagyobb szórást mutat, mint a fajlagos hívások értékei.

Az Eurostat adatai szerint az egy előfizetőre eső legnagyobb SMS-forgalommal rendelkező öt ország átlaga közel 20-szorosa a legkisebb forgalommal rendelkező öt országénak, miközben a fajlagos beszédforgalomban ez az eltérés alig több mint háromszoros. 

Az egy előfizetőre eső magyar értékek a hívás és az SMS tekintetében teljesen máshol helyezkednek el a nemzetközi rangsorban: míg a fajlagos hívásperceket tekintve a magyar érték átlagos, addig a fajlagos magyar SMS-forgalom a legalacsonyabbak közt van. 2008-ban egy magyar mobil előfizetőre átlagosan havi 16 SMS jutott, ami kevesebb mint huszada a rangsort vezető dán értéknek (330).

Az OECD-elemzésben tehát egyrészt nem eléggé eltérőek a kosarakban szereplő SMS-mennyiségek, másrészt a figyelembe vett SMS-szám túl magasan van meghatározva. Számos ország esetében még a kisfogyasztói kosárban szereplő SMS-forgalom is többszörösen meghaladja az ország egy előfizetőre jutó átlagos SMS-forgalmát.  Kétségtelen, hogy vannak igen magas fajlagos SMS-forgalommal rendelkező országok, és az is igaz, hogy számos piacon az SMS-forgalom igen dinamikusan növekszik (pl. a francia SMS-szám 2008-ról 2011-re háromszorosára nőtt). Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a fogyasztók valójában jóval kevesebb SMS-t küldenek, mint amit a fajlagos érték mutat, hiszen az SMS-ek igen jelentős és egyre nagyobb részét nem emberek, hanem számítógépek küldik. Gondoljunk csak a vásárlásról, mobil parkolásról, banki tranzakcióról történő értesítésekre, reklámokra, stb. Az egyes országok fajlagos értékei közti nagy különbségeket ezért jelentős részben az automatikus SMS-küldéssel járó szolgáltatások elterjedése magyarázza. Természetesen komoly különbségek lehetnek a fogyasztók által küldött SMS-ek számában is, részben a fogyasztói szokásoknak, részben az áraknak, különösen az átalánydíjas tarifakonstrukcióknak köszönhetően, de nem gondoljuk, hogy pl. egy átlagos dán előfizető naponta több mint 10 SMS-t küld el.

A kisfogyasztói kosár összetételében szereplő irreálisan magas SMS szám miatt indokolatlanul drágának tűnik minden olyan csomag, amelyben az SMS árak magasabbak. A magyar kisfogyasztói mobil árak magas szintjét alapvetően ez, vagyis a kosarakban szereplő igen nagyszámú SMS és a relatíve magas SMS ár okozza, mint ahogy főként ez az oka a két évvel ezelőtti magyar helyezések jelentős romlásának is, mivel a 2009-es OECD-elemzés a kisfogyasztói kosárban még csak 30 SMS-t vett figyelembe. A fenti ábrát vizsgálva láthatjuk, hogy a kosár alapján, ha lenne egyáltalán ilyen, havi 100 SMS-t küldő magyar kisfogyasztó, többet költene az SMS-re, mint a beszédhívásra, miközben a hívások díja nem tűnik olyan magasnak.

Még látványosabb a hazai SMS-árnak az összképre gyakorolt hatása, ha a kiadványban szereplő adatok alapján a kisfogyasztói tarifacsomagokra vonatkozóan elkészítünk egy olyan kosarat, amelyben ugyanúgy 30 hívás szerepel, de 100 helyett csak 20 SMS.  A havi 20 SMS még mindig jelentősen több, mint amit egy átlagos magyar kisfogyasztó elküld, de valószínűleg jóval közelebb van az átlagos OECD kisfogyasztó forgalmához, mint az eredeti kosárban szereplő 100 SMS.

 

Módosított OECD kisfogyasztói kosár (30 hívás, 20 SMS), havi kiadás ÁFA-val, 2010. augusztus, nominális árfolyamon

 

 

 

Forrás: OECD, http://dx.doi.org/10.1787/888932398822.  A kosárra vonatkozó nominális árfolyamon megadott OECD-adatok alapján, az SMS-kiadás 20%-ával számolva.

 

Az ábra a csökkentett SMS-szám hatásán kívül abban is különbözik a korábbitól, hogy itt nem vásárlóerőparitáson, hanem nominális árfolyamon hasonlítottuk össze a kosarakhoz tartozó csomagokat.

A kép így már teljesen mást mutat: a mezőny közepén, valamivel az OECD-átlag alatt helyezkedünk el, s ha kifejezetten olcsónak nem is mondhatjuk a vizsgált kosár magyar árát, különösebben drágának sem tűnik. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://infrapont.blog.hu/api/trackback/id/tr894805993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.