HTML

infrapont

a szerzők

A blogot az Infrapont piacszabályozási kérdésekkel foglalkozó közgazdászai és az általuk meghívott szakértők írják.

A bejegyzések a szerzők saját véleményeit tükrözik, amelyek nem feltétlenül azonosak az Infrapont álláspontjával.

feedek

portfolio.hu

2011.11.23. 23:40 Micski Judit

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 5.

Címkék: portfolioblogger költségmegosztás hálózati csatlakozás megújuló erőművek telepítése elosztó hálózati hozzáférés villamosenergia-hálózat hálózati hozzáférés ösztönzése

Nem működik jól Magyarországon az elosztói engedélyesek ösztönzése. A jelenlegi szabályozás mellett az elosztóknak nem fűződik közvetlen érdeke ahhoz, hogy a csatlakozni kívánó megújulók erőműveket beengedjék a hálózatba. Sőt, alkalmanként kifejezetten hátrányosan érinti őket egy ilyen csatlakozás. Lássuk, mit tehet ez ellen a szabályozó!

A magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy az elosztóknak nincs közvetlen érdekeltségük a kiserőművek hálózati csatlakozásában (hacsak a csatlakozást igénylőnek nincs valami közvetlen pozitív hatása az érintett hálózati szakasz működésére, pl. a hálózati veszteség csökkenése). Sőt, a tapasztalat szerint mintha inkább kicsit ellenérdekeltek lennének. Itt az elosztók részéről elsősorban egy általános vonakodó hozzáállásra gondolhatunk, hiszen a csatlakozás direkt akadályozása egyik elosztónál sem merül fel.

A megújuló erőművek megjelenésének elősegítésére a szabályozónak mindenképpen fel kell számolnia az ellenérdekeltségeket, illetve kifejezetten ösztönöznie kell az elosztókat arra, hogy a kiserőművek hálózati csatlakozása gördülékenyebben haladjon Magyarországon. 

Milyen ellenérdekeltségek érhetőek tetten? A vonakodás egyik legfőbb forrása az lehet, hogy ha a kiserőmű csatlakozása után az érintett hálózati szakaszon romlanak a szolgáltatásminőségre vonatkozó mutatók, melyek miatt az elosztót pénzügyi szankciók sújtanak. Az elosztók szempontjából összehasonlítva a fogyasztók és kiserőművek csatlakoztatásának költségeit és várható hasznait, az látszik, hogy nagyjából ugyanakkora ráfordítás mellett (többnyire azonos adminisztrációs és tervezési feladatokat jelent például egy-egy nagyfogyasztó és kiserőmű) a fogyasztóktól folyamatos bevételre lehet számítani a csatlakozás után a rendszerhasználati díjakon keresztül, míg a kiserőművek esetében ez a közvetlen ösztönző hiányzik. Erre az aszimmetrikus helyzetre különösen ráerősíthet az, amikor új tenderek vagy pályázati lehetőségek kiírása miatt a kiserőművi igénybejelentések dömpingszerűen érkeznek, illetve amikor a puhatolózó jellegű igénybejelentések mögött nincs komoly csatlakozási szándék.

Látszik tehát, hogy a rendszer használati díjak elszámolási rendszere több szempontból is kulcsfontosságú az elosztók kiserőművekkel kapcsolatos ösztönzöttsége tekintetében. A szabályozónak például meg lehet fontolni a termelői rendszerhasználati díjak bevezetését (erre vannak nemzetközi példák: Nagy-Britannia, Hollandia). Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ennek a bevezetése a csatlakozási költségek megosztására vonatkozó szabályozás, illetve a megújuló támogatási rendszer komplett újragondolását és átalakítását tenné szükségessé, hiszen ha a kiserőművek a termelés beindításától rendszerhasználati díj megfizetésére lennének kötelezve, az a projektek megtérülési kilátásait alapvetően változtatná meg. A szabályozás pedig nem veszítheti szem elől, hogy neki végeredményben a megújuló kiserőművek terjedését kell segítenie és ösztönöznie a lehető legkisebb költséggel.

Erősítheti az elosztók kiserőművekkel kapcsolatos ösztönzését, de még sem igényel drasztikus átalakítást az, hogy ha szabályozó „csupán” a jelenlegi elszámolás rendszer finomhangolásával próbálkozik. Ilyen lépés lehetne például, hogy a szabályozó az elosztókra vonatkozó szolgáltatásminőségi előírások meghatározása során figyelembe venné a megújuló erőművek termelési jellemzőit. Egy másik lehetőség, hogy a megújuló kiserőművek csatlakoztatása után valamilyen bónuszt biztosít a szabályozó az elosztók számára, melyet a rendszerhasználati díjak keretében ismer el. 

Az elosztók adminisztratív jellegű kellemetlenségeinek egy része abból fakad, hogy az elosztók szervezeti felépítése és működési hierarchiája mindeddig nem alkalmazkodott az elosztó hálózatok új típusú feladataihoz, melyet a decentralizált villamos-energiatermelés elterjedése hívott életre. Ahhoz, hogy a megnövekedett munkaterhelést szervezeti változások is kövessék az elosztó vállalatok stratégiai döntése szükséges. Mindaddig, amíg a hálózati csatlakozás nem kerül a stratégiai döntésekért felelősök látóterébe, addig nem várható ezen a téren változás. A szabályozó bekapcsolhat olyan ösztönzőket, melyek ebbe az irányba hatnak. Ilyen például a (korábban már említett) hálózati csatlakozások megvalósítására vonatkozó minőségi kritériumok beépítése a rendszerhasználati díjakba . Az adminisztrációs problémák nagy része orvosolható lenne azzal, hogy ha az elosztók stratégiai szempontból nagyobb prioritást adnának a kiserőművek hálózati csatlakoztatásának (nagyobb erőforrást csoportosítanának a csatlakozási ügyek kezelésére, gördülékenyebb lenne a tájékoztatás, stb.).

Az eddigiekből jól látható egyrészt, hogy a felmerülő hasznok és a költségek is megoszlanak az érintettek között, másrészt az is megállapítható, hogy a szabályozásnak nagyon nagy szerepe van abban, hogy ezek valójában mekkora mértéket öltenek, hogyan és mikor realizálódnak illetve jelentkeznek az érintetteknél. A tapasztalatok alapján a jelenlegi magyar szabályozási rendszer nem tudott olyan körülményeket teremteni, hogy az érintettek kölcsönösen és egyenlőképpen érdekeltek legyenek a megújuló kiserőművek elosztó hálózati csatlakozásában, hiszen számos nehézség és akadály azonosítható a csatlakozási folyamatok megvalósulásában. Az ösztönző rendszer javítására számos javaslatot lehet megfogalmazni.

Az ágazatért felelős szabályozó, a Magyar Energia Hivatal, elkötelezettnek látszik, hogy az ügyben előrelépések történjenek: a megbízásából tanulmány készült a hálózati hozzáférés jelenlegi helyzetének feltárására és az ösztönző rendszer átalakítására vonatkozó javaslatok megfogalmazására, valamint worshop-ot szervezett az érintett szereplők közreműködésével a témában. Mindezek eredményeként folyamatban van az ún. csatlakozási rendelet (117/2007-es GKM rendelet) módosítása, mely várhatóan 2012 januárjától lép életbe.

Előzmények:

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 1.

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 2.

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 3.

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 4.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://infrapont.blog.hu/api/trackback/id/tr504805995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.