HTML

infrapont

a szerzők

A blogot az Infrapont piacszabályozási kérdésekkel foglalkozó közgazdászai és az általuk meghívott szakértők írják.

A bejegyzések a szerzők saját véleményeit tükrözik, amelyek nem feltétlenül azonosak az Infrapont álláspontjával.

feedek

portfolio.hu

2011.10.21. 11:35 Micski Judit

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 2.

Címkék: portfolioblogger költségmegosztás hálózati csatlakozás megújuló erőművek telepítése elosztó hálózati hozzáférés villamosenergia-hálózat hálózati hozzáférés ösztönzése

Nemcsak a megújuló támogatási rendszer csorbái, de a hálózati hozzáféréssel kapcsolatos ösztönző rendszer hibái is akadályozzák a megújuló erőművek sokasodását Magyarországon. A magyar megújuló támogatási rendszer betegségeiről illetve a választható ösztönzési rendszerekkel kapcsolatos dilemmákról sokan írtak már (többek között mi is). A hálózathoz való hozzáférés nehézségeiről azonban keveset lehet tudni. 

Problémák a csatlakozás körül – az elosztók szempontjából

Műszaki kihívások

A kiserőművek elosztó hálózatra csatlakozása több szempontból is kihívást jelent a villamos-energiahálózat számára. Egyrészt a kiserőművek megjelenése a korábbi centralizált villamos-energiatermelés helyett a decentralizált termelés megjelenését eredményezi. Másrészt az elosztó hálózatok szerepe alapvetően változik meg azzal, hogy már nem csak az átviteli hálózattól a fogyasztó felé áramló villamos energia egyirányú eljuttatása a feladata, hanem a kiserőművek által betáplált villamos energia elosztó hálózaton belüli eljuttatása az egyik pontról a másikra vagy esetenként az átviteli hálózat felé történő továbbítása (feltranszformálása) is.

Az energiaáramlás jellemző irányának lehetséges megváltozása a hagyományos passzív elosztói gyakorlathoz képest aktív hálózatmenedzsmentet igényel, ami új szerep betöltését és új típusú szolgáltatási szemlélet kialakítását is igényli az elosztóktól. A decentralizált villamos-energiatermelésnek műszakilag nincs akadálya, a szükséges műszaki megoldások és berendezések már elérhetőek az iparágban. Magyarországon az elosztó hálózatok egy része jelenleg is képes a feltranszformálásra, gyakran azonban hálózatfejlesztésre van szükség.

További műszaki kihívást jelent a hálózat üzemeltetői számára, hogy a megújuló kiserőművek egy része időjárásfüggő, ami megnehezíti az ilyen típusú termelők villamos energia rendszerbe integrálását. A hálózat üzemeltetőit szigorú ellátásminőségi kritériumok kötik, melyek be nem tartásához pénzügyi szankciók is kapcsolódnak a rendszerhasználati díjak elszámolási rendszerén keresztül. Az elosztóknak járó rendszerhasználati díjat a fogyasztók fizetik az áramszámla keretében. Ez a díjtétel nem közvetlenül jut az elosztókhoz, hanem az ún. keverő kasszán keresztül, melyet az átviteli rendszerirányító, a MAVIR kezel (az elszámolás rendszerét a 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet és a MEH módszertani leírása szabályozza). A keverőkassza lényege, hogy minden elosztói engedélyes a hálózat üzemeltetése kapcsán felmerülő tényleges költségeinek fedezetét kapja meg a rendszerhasználati díjakból utólagosan az elismert költségeinek megfelelően. Az elismertköltség meghatározása során vesznek figyelembe olyan ösztönző elemeket, mint a szolgáltatás minősége, melynek alapján az elosztó büntetést fizet azért, ha az ellátásminőséget leíró mutatók az előírtnál rosszabb értéket mutatnak az adott elszámolási időszakban. Ez a szabályozás ellenérdekeltté teszi az elosztót az időjárásfüggő vagy rendelkezésre állás szempontjából kiszámíthatatlanabb megújuló kiserőművek hálózati csatlakozása tekintetében. 

Szolgáltatásminőségi előírások és ösztönzők

Fontos kiemelni, hogy a hálózati csatlakozás csak szigorú műszaki követelmények teljesülése esetén valósulhat meg, melyek elsődleges célja, hogy az elosztó hálózat ellátásbiztonság kritikus értékei a megengedett határok között maradjanak a villamos-energia hálózat teljes vertikumában. Problémaként jelentkezik, hogy decentralizált villamos-energiatermelés mellett ezek a biztonsági kritériumok nehezebben teljesíthetőek. Figyelembe véve, hogy a hazai energiapolitikai vállalások és a nemzetközi kötelezettségek is a villamos energia piac kínálati oldali diverzifikációjának irányába hatnak, a hálózat üzemeltetőinek megoldást kell találniuk arra, hogy az elosztó hálózatok alkalmassá váljanak az új piaci igények kiszolgálására. Ebben az alkalmazkodási folyamatban természetesen nem szabad, hogy a szabályozó magára hagyja a hálózati engedélyeseket. Olyan szabályozási környezetet kell kialakítani, melyben a hálózat üzemeltetőinek nem jelent aránytalanul nagy terhet a hálózat szükséges fejlesztéseinek kivitelezése, továbbá melyben kifejezetten érdekelté is válnak a hálózatfejlesztések elvégzésében.

Adminisztratív és szervezeti nehézségek

Az elosztók a rájuk vonatkozó szabályok szerint minden igénybejelentésre kötelesek válaszolni. A kérvényező igényeit kielégítő csatlakozási pont meghatározása gyakran komoly számításokat, modellvizsgálatot igényel. Ilyenkor kifejezetten zavaró, ha a kérvényező nem is tudja pontosan meghatározni az igényeit, vagy nem elég felkészült, tájékozott az adatszolgáltatással kapcsolatban. Ha a csatlakozást igénylőnek kérdései merülnek fel a kijelölt csatlakozási pont kapcsán, ezek tisztázására konzultáció keretében van lehetősége. (Ezek az egyeztetési folyamatok jelentősen meg tudják nyújtani a csatlakozási procedúrát.) Az igények és a lehetőségek egyeztetése számos szakember több napos munkáját igényli az elosztó vállalatoknál. A beruházók gyakran azonban párhuzamosan több kérvényt is benyújtanak egy elosztóhoz információgyűjtés céljából, hogy a lehetőségeiket jobban fel tudják mérni, ami jelentős túlterheltséget eredményez az elosztóknál. Ezt a helyzetet csak súlyosbítják a dömpingszerűen jelentkező csatlakozási igények (pl. a széltenderek vagy támogatási pályázatok kiírásakor).

Egy elosztói engedélyes hálózati csatlakozással foglalkozó osztálya hagyományosan a fogyasztók csatlakoztatásáért felel elsősorban, így egyike a legkisebb szervezeti egységeknek az elosztó vállalatokon belül. Elosztási területenként csupán pár munkatárs foglakozik a csatlakozási igénybejelentések kezelésével jelenleg is. Ez a szervezeti struktúra még az elosztói engedélyesek régi szerepköréhez, illetve a centralizált villamos-energiatermelés logikájához illeszkedik, amikor az elosztó hálózatokra csupán fogyasztók kapcsolódtak. A decentralizált energiatermelésre való áttérés azonban azzal jár, hogy egyre több termelőegység (kiserőművek és az 50 kW alatti háztartási kiserőművek) is az elosztói hálózaton keresztül szeretne a villamos energia rendszerhez kapcsolódni. Az, hogy az elosztók szervezeti szempontból mind a mai napig nem alkalmazkodtak a decentralizált energiatermelés igényeihez, azt jelzi, hogy az elosztó vállalatok nem kezelik önálló stratégiai jelentőségű ügyként a kiserőművek hálózati integrációjának kérdését, holott a megújuló energiával kapcsolatos társadalmi célok indokolnák ezt.

 

Következő bejegyzésemben az érdekeltségi viszonyok alakulását boncolgatom a csatlakozás kapcsán felmerülő hasznok és költségek összevetésével.

Előzmények:

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 1.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://infrapont.blog.hu/api/trackback/id/tr494806002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.